|
|
 |
 Régiónk legjobbjai
Fast 50
Az idén a lengyel Blue Media nyerte a Deloitte Technology Fast 50
versenyét, amely a leggyorsabban növekedő kelet-közép-európai
technológiai vállalkozásokat rangsorolja. Bőven találhatók magyar cégek
is a listán, vezetőik szerint a látványos növekedés nehézségekkel is
jár.
A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég Fast 50 versenyének
szabályai egyszerűek: Az ötéves (2001 és 2005 közötti) időszak
legnagyobb forgalomnövekedését felmutató cégek nyernek. Az árbevétel
százalékban mért növekedése számít, de hogy ne lehessen az egészen
alacsony 2001-es bázis miatt extrém számokat produkálni, már 2001-ben is
legalább 50 ezer eurós árbevétellel kell rendelkezni az induló
cégeknek. További kötelező feltétel a közép-európai székhely illetve
valamilyen olyan saját technológia, amely nagymértékben hozzájárul az
eredmény eléréséhez. A Deloitte nemcsak a régióban, de Európában
illetve globálisan is megrendezi a technológiai cégek versenyét. Nemcsak
számszerűen értékelik a céget, hanem vezetői összefoglalóban is, és ami
talán a leghasznosabb: európai illetve amerikai eseményeken 1-3 napra
össze is hívja az érintetteket, ahol tapasztalatokat cserélhetnek,
illetve esettanulmányokat, nívós előadásokat hallgathatnak meg. A
közép-európai Technology Fast 50 eleinte, 2000 és 2002 között még a
magyar cégek dominanciáját hozta, volt olyan év, hogy mind a három
dobogós helyezést magyar vállalkozás vitte el. Az idén is hét magyar cég
jutott a listára (lengyel, cseh, szlovák, lett cégek mellett), de az
elmúlt évekhez hasonlóan ismét lengyel cég nyert. A győztes Blue Media
7591 százalékkal növelte forgalmát 2001-hez képest. Az 1999-ben
alapított cég eleinte mobileszközökre fókuszált, de igazi sikereit a
leginnovatívabb szektorok és eszközök integrálá- sában érte el,
bankokat, biztosítókat köt össze a mobilszolgáltatókkal, és fejlett
integrált csatornákat épít ki.
A verseny kritériumrendszerét érték bírálatok is (nyilván
azok részéről, akik szívesebben látnák előrébb magukat), mondván, az
egyetlen kritérium, a forgalom nem mond sokat, jellemzőbb sikerfaktor a
hozzáadott érték vagy a profit. A másik kritika, hogy az 50 ezer eurós
forgalmi belépő még mindig túl kicsi, annyi forgalma minden egyéni
vállalkozásnak van, így továbbra is nagyon eltorzítja a listát az
alapév. A Deloitte gondolt azokra a cégekre is, amelyek még fiatalabbak,
így az ötéves versenyben még nem tudtak részt venni, de impozáns
teljesítményt mutattak be az elmúlt években. Jiri Polak, a Deloitte
technológiáért, médiáért és telekommunikációért felelős közép-európai
vezető partnere elmondta, hogy a feltörekvő csillagok, a „Rising Star"
kategóriájában olyan 3-5 éve működő cégek indulhattak, amelyek 2002-ben
legalább 30 ezer eurós forgalmat mutattak ki. Ebben az osztályban még
sikeresebbek voltak a magyar cégek, mert az első és a második is magyar,
a szoftverfejlesztő Alerant Information Technology Inc. illetve az
ügyfélirányító rendszereket készítő Onlinet Ltd.
A Fast 50 segítségével a szakmai befektetők, a kockázati tőkések
is felfigyelhetnek a legígéretesebb technológiai cégekre. Ez pedig azért
hasznos, mert a nagy növekedés közben szükség lehet külső forrásokra.
„Saját erőből, árbevételből, profitból évi 50-60 százalékos, nagyon
kifeszítve esetleg 100 százalékos növekedést lehet finanszírozni, de
többet nem. A növekedés költségei ugyanis hamar jelentkeznek: a
munkatársakat előbb kell felvenni, mint hogy ki lehet őket tenni
projektre, az első félév a betanítás ideje, kidobott pénz, főleg ha
azután a munkatársak elmennek” – mondja Kovács László, az idén
38-adikként a listára feljutó Pont rendszerház vezetője.
CVO Group 1073%
10.
A CV-Online internetes állásközvetítő céget 1996-ban alapította három
műszaki egyetemista Észtországban. Először ismerőseiknek, barátaiknak
próbáltak munkát találni, és egyben némi pénzt is keresni a
vállalkozással. Az internetes állásportál 1997-ben indult el, de hamar
kinőtte magát. Az ismert amerikai technológiai befektető, Esther Dyson
is látott benne fantáziát, rajta kívül a 3TS Venture Partners
kockázatitőke-társaság kelet-közép-európai befektetésekre szakosodó
alapkezelője, valamint az LHV észt befektetőcsoport 1999 és 2000 során
összesen hárommillió eurót fektetett a cégbe. A tőke elsősorban az
üzleti modell nemzetközi kiterjesztéséhez kellett. A fokozatosan
felépített csoportot 2001 óta a Magyarországra áthelyezett székhelyéről
irányítja a cég. Az üzleti elképzelés szerint a cég mindig az elérhető
leghatékonyabb technológiával optimalizálja működését. „Cégünk
sikerességének másik fontos pillére munkatársaink szakértelme,
hozzáértése. Nagy hangsúlyt helyezünk a kiválasztásukra és képzésükre,
mert a legkiválóbb technológia sem ér semmit, ha azt nem jól használják
fel” – mondja Norrie Sinclair ügyvezető igazgató.
Az elmúlt öt év növekedése valóban impozáns a Fast 50 listán
legjobb eredményt elérő, magyarországi bejegyzésű cégnél: öt év alatt
megtízszereződő bevétel, amellyel a teljes cégcsoport bevétele 2005-ben
már meghaladta a 13,5 millió eurót. Eközben valóban regionális
csoporttá, sőt térségbeli piacvezetővé bővült a CVO Group. Még 2000-ben
az első tőkebefektetők is azt a célt fogalmazták meg, hogy nemzetközi
szinten kell működni, azóta több kelet-közép-európai országban is
vásároltak vagy indítottak munkaközvetítő oldalakat. Idén már kilenc
kelet-közép-európai országban van jelen a csoport, összesen 220
alkalmazottal, ami a 2002-es 75 fős létszámhoz képest triplázás. Tóth
Gábor marketingvezető szerint a piacvezető szerepet az egyedülálló
technológia, a közvetlen keresésre épülő, szakmaspecifikus
munkaerő-közvetítő divízió és a nagyon erős értékesítési és
ügyfélkapcsolati munka tette elérhetővé. Az oldalak rendkívül
transzparens módon tüntetik fel, hogy milyen díjai vannak az
álláshirdetésnek, az önéletrajzok elérésének, az előszűrésnek vagy más
fejlettebb szolgáltatásoknak. A cégcsoportnál komoly minőségi
előírásoknak kell megfelelni, az ügyfelek igényeit folyamatosan mérik. A
2006-os év egy komoly változást is hozott a csoport életében, az eddig
területi alapon működő cég struktúrája funkcionális alapon szerveződött
újjá. A CVO Group célja, hogy minden egyes divíziójával – online
állásközvetítés, fejvadász részleg, munkaerő-kölcsönzés és kihelyezett
bérszámfejtés – piacvezető legyen. A terjeszkedés további iránya pedig
Kelet- illetve Délkelet-Európa, e törekvés eredményeként nyílt meg idén
az ezidáig legfiatalabb iroda Romániában.
XAPT 918%
11.
Schvarcz Zoltán, a XAPT Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és többségi
tulajdonosa 1994 óta vállalatirányítási rendszerek értékesítésével
foglalkozik. 1999 végén fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy
körülnéz a nemzetközi piacon, milyen új vállalatirányítási rendszerek
vannak a középkategóriájú vállalatok számára. Egy akkor nemzetközi
szinten még kevésbé ismert termék, a dán Damgaard Axapta elnevezésű
rendszere tetszett meg neki, a dán tulajdonosok pedig örömmel fogadták
érdeklődését. Hamar megismerte a rendszert, majd 2000 júniusában
zöldmezős vállalkozásként elindította a XAPT Hungary-t, a magyar
Axapta-szakértő vállalkozást. Az időzítés telitalálatnak bizonyult, mert
miután egymást „ölte” húsz évig a két nagy dán vállalatirányítási
rendszerekkel foglalkozó cég, a Damgaard és a Navision, 2000
decemberében egyesültek. Ugyanebben az évben lépett a vállalatirányítási
rendszerek piacára egy sokkal nagyobb IT-játékos, a Microsoft is,
elsőként az amerikai Great Plains megvételével. Másfél év múlva a
Microsoft megvette a dánokat is, egyrészt azért, mert Európába is
szeretett volna betörni, és itt a Great Plains nem volt ismert, másrészt
pedig az Axapta annyira korszerű eszköznek számított, hogy
megvásárlásával technológiát is vett a Microsoft. A felvásárlás
alapvetően jól jött az XAPT Hungary-nek is, hiszen már kétéves múlttal
rendelkezett, jól ismerte a terméket, jelentős ügyfélköre volt, a
meglevő szakértelemhez pedig a Microsoft erős hátteret adott, mind
fejlesztési kapacitásaival, mind pénzügyi és marketingerejével.
Hátrányként jelentkezett azonban, hogy sokaknak feltűnt az új termékben
rejlő lehetőség, más partnerek is belefogtak az Axapta-eladásba, nagyobb
lett a verseny. Mindez azonban legjobban Schvarcz Zoltánnak sikerült:
„2001 és 2005 között megtízszereztük az árbevételünket, 2006-ban újabb
60 százalékos növekedéssel, 1,2-1,3 milliárd forint lehet a forgalom,
miközben mindvégig nyereségesen és hitel nélkül működtünk”. Egyik üzleti
partnere szerint Schvarcz rendkívül tudatosan tervez évekre előre,
ugyanakkor nem könnyű tárgyalópartner. A magyar cég világszinten is
kitüntetett partnerré vált a Microsoft Dynamics AX (korábban Axapta)
termék értékesítői között. A júliusban bemutatott legújabb ( 4.0-s)
verzió tesztelésében, fejlesztésében is részt vettek a magyar
munkatársak, folyamatosan jártak ki a Microsoft redmondi központjába
illetve a Koppenhága melletti európai központba. Az első,
esettanulmányként is bemutatott bevezetés (a Wizzair) is a magyar cég
nevéhez fűződik, így talán érthető, hogy kétezer nemzetközi Dynamics AX
partner közül miként kaphatta meg a cég „Az év excellence partnere”
díjat, noha korábban csak nagy amerikai vállalatok nyerték el a szakmai
munkát, az innovatív megoldásokat honoráló elismerést. A hazai
referencialista folyamatosan bővül, ügyfél a Diego Szőnyegáruház, a
Marso gumiabroncs, a Guliver játéknagykereskedő, a Pesti Est vagy a
Jeans Club divatáru-kiskereskedelmi lánc.
A XAPT nemzetközi terjeszkedésbe is fogott, árbevételéből eddig
is 100 millió forint körül részesedett az export, elsősorban a
terjeszkedő magyar cégek regionális aktivitását követő üzletek révén.
Idén márciustól azonban egy kisebb helyi cég megvételével már kanadai
érdekeltsége is van a vállalatnak, míg egy lokális partner kisebbségi
részvételével bukaresti céget is alapított. A XAPT fejleszt is, a
Dynamics AX sztenderdhez létrehozott különféle iparág-specifikus
megoldásait nemzetközi vásárokon is bemutatták, ausztrál, amerikai
partnerekkel vannak közös fejlesz- tések. Növekedési lehetőséget így
bőven lát a cégvezető, ebben legfeljebb a szakemberhiány lehet gátló
tényező, éppen ezért a XAPT hamarosan regionális oktatóközpontot hoz
létre.
HáziPatika.com 613%
13.
Kocsis Gábor és Blum Péter, a HáziPatika. com Kft. vezetői 1998-ban
kezdtek el gondolkodni egy egészségügyi portál elindításán. Volt némi
családi kötődésük is a témához, illetve azt látták, hogy Magyarországon
nincsen komoly, egészségügyi kérdésekkel foglalkozó oldal, noha
globálisan ez az egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb műfaj. 1999.
április 2-án („nehogy tréfának tűnjön”) féléves előkészítő munka után
elindult a HáziPatika.com oldal, amely a két tulajdonos meglevő kisebb
internetes fejlesztőcége, a Mezon.Net Kft. keretében működött. Hamar
kiderült azonban, hogy nem elég megbízásos munkák után barkácsolgatni az
oldalt. Többet kell vele foglalkozni, viszont várhatóan meg is éri,
mert szépen nőtt a látogatottság. Az önálló cég HáziPatika.com Kft.
néven 2001 januárjában indult el, Kocsis Gábor és Blum Péter fele-fele
arányban birtokolta a cég 75 százalékát, míg a KFKI Investment
25 százalékkal szállt be, utóbbi azóta tovább növelte a
részesedését. A cég kizárólag egészségügyi internetes portálokkal
foglalkozik, a HáziPatika.com után 2002-ben elindult a babaszoba.hu is. A
HáziPatika.com kétezer egészségügyi cikket tartalmaz (szerencsére az
egészségügyi profilból adódóan a cikkek ritkán avulnak el, így a
tartalmakat érdemes archiválni), valamint rengeteg szolgáltatást,
teszteket, e-commerce vásárlási lehetőséget, interaktív szolgáltatásokat
kínál. Ma már havi 300 ezer egyedi látogatója van, hétköznaponként 20
ezer feletti a napi látogatószám, havonta ötmillió az oldalletöltés. A
látogatók döntő többsége 30-50 év közötti családos nő. A babaszoba.hu
fókuszáltan csecsemő- illetve gyermekegészségüggyel foglalkozik. A 90
százalékban 20 és 40 év közötti nőkből álló közönség egyéb
szolgáltatásokat, webes fotóalbumot, babanaplót, apróhirdetéseket is
talál az oldalon. Amolyan közösségi oldal, amit jól mutat, hogy noha
csak havi 70 ezer egyedi látogatója van, de ők nyolcmillió oldalt
töltenek le, egy-egy felhasználó alkalmanként 40-50 oldalt is letölt.
A cég 2006-ban már közel kétszázmillió forintot elérő árbevétele
alapvetően két forrásból származik. Egyelőre jóval jelentősebb a
hirdetési és szponzorációs bevétel. Sok gyógyszeripari ügyfél van, de
vannak az egészséges életmódhoz kötődő vagy az egészséges életmódhoz
egyáltalán nem kapcsolódó ügyfelek is. Számukra a speciális demográfiai
összetétel lehet attraktív, például a bankok számára egy
babakötvény-termék esetén. „Az összesített online reklámköltés
országszerte továbbra is dinamikusan nő, évente 40 százalék körüli a
bővülés, ezt már senki nem hagyhatja figyelmen kívül” – mondja Kocsis
Gábor.
A másik bevételi tényező az e-commerce, a cég az egész országba
futárcégen keresztül eljuttatja az interneten összeválogatott
termékeket. A HáziPatika netes áruházában négy „bolt” különböztethető
meg, az egészségügyi könyvek, az egészségügyi videók, DVD-k, a
biotermékek illetve a nem patikaköteles készítmények (vitaminok,
kenőcsök, táplálékkiegészítők). Jelenleg utóbbi megy a legjobban, míg a
legkésőbb elindított biotermékcsalád még nem hozta a várakozásokat.
A három éve már nyereséges cégben mintegy húsz ember dolgozik,
részben alkalmazottak, részben egyes projektek szerződéses partnerei és
rengeteg külsős szakorvos ír, lektorál az oldalra. A jövő év elején
egy harmadik portál indítását tervezi a cég, ám ennek profilja ugyanúgy
titok, mint a tervezett e-commerce kínálatbővítés iránya. Akármennyire
is hiány van nívós offline egészségügyi kiadványból, az offline irányába
nem bővül a cég, „mi csak online-ban dolgozunk, ehhez értünk” –
mondják. Kocsis Gábor a tulajdonosi struktúrában sem vár a közeljövőben
változást, bár ahogy fogalmaz „ez egy nagyon változékony piac, semmi
nincs kizárva. Egyelőre nem számolgatjuk, hogy mennyit ér a cég, hiszen
ez leginkább attól függ, hogy kinek mennyi benne az érték, hogyan illünk
bele az egyes cégek portfóliójába”.
Sense/Net 172%
36.
A nagyvállalati portálmegoldásokkal foglalkozó Sense/Net Kft.
meghatározó tulajdonosai, Kiss Sándor ügyvezető igazgató és Bíró Tamás
marketingigazgató osztálytársak voltak a Karinthy Frigyes Gimnázium két
tannyelvű osztályában. Az innen hozott kiváló angol nyelvtudás ugyanúgy
sokat segített a későbbi üzleti sikerekben, mint az angolszász
mentalitás, a gyors reakciók, a nyitottság az újdonság iránt, a web
használata. Ahogy a vezetők mesélik, a Sense/Netnél sohasem a diploma,
vagy az elméleti tananyagok ismerete számított, hanem az, hogy ki milyen
módon old meg egy feladatot, és mind a mai napig komoly kihívás az új
munkatársak szemléletének formálása. „Amikor próbafelvételiztetjük a
programozókat egy gép előtt, annyit kérünk, hogy oldják meg a problémát,
erre mindenki mindig programozni kezd, pedig két perc alatt megtalálná a
neten a megoldást, ez egyszerűbb, és mi csak annyit kértünk, hogy oldja
meg” – mesélik. Több egykori osztálytárs (a két vezetőn kívül egyikük
csendestársként még ma is tulajdonos) 1995-ben alapított céget, az
egyetemi tanulmányok mellett különböző informatikai munkákat
vállaltak. Amikor az internet kezdett elérhetővé válni, Kiss Sándor
fantáziát látott benne, az addigi vegyes szoftverfejlesztés helyett erre
fókuszáltak, és körülbelül 1999 óta kezdték komolyabban venni a céget.
Az internetre ugyan sokan rákaptak, jellemzően nyílt forráskóddal
(Linux) fejlesztettek, a Sense/Net viszont Microsoft-platformon
dolgozott, nemritkán külföldre is, egyre komolyabb Microsoft-partner
lett, sőt olyan gyorsan fejlődött, hogy volt év, amikor kétszer kellett
nagyobb irodába költözni. Lassan letisztult a cégvezetők között a
munkamegosztás is, érdekes módon a mérnöki végzettségű illetve brit
diplomával rendelkező Bíró lett a marketing vezető, míg az egykor a
Közgázon marketing szakirányos Kiss az ügyvezető. A Sense/ Net
tevékenysége koncentrált lett, nagyvállalati portálokat (internet,
intranet, extranet) fejleszt méretes ügyfeleinek (MVM, MNB, Budapest
Portál, MEH, PSZÁF, Főgáz, T-Kábel, Tigáz). A rengeteg tapasztalat
alapján elkészített a cég egy dobozolt szoftvert (Sense/Net Portal
Engine), ezeroldalas dokumentációval, folyamatos verzióváltásokkal.
A jövőben a cég valódi független szoftvereladóvá (Independent
Software Vendor, ISV) szeretne válni, de ma még az árbevétel zöme a
szolgáltatásokból ered. Ezek a munkák gyakorlatilag a saját szoftverre
épülő portáltervezést, tanácsadást, konkrét felépítést és üzemeltetést
takarnak. A szolgáltatás eltartja a fejlesztést, illetve tavaly a Primus
Capital Partners LLC révén kockázati tőke is érkezett a cégbe. A nem
publikus mértékű tőkét a szoftver mellett a szervezet-építésre
fordította a cég, de emellett Kiss Sándor szerint fontosabb, hogy „a
kockázati tőkés nemzetközi tapasztalataira, kapcsolataira építhessünk,
illetve tisztán tulajdonosi szemlélet is megjelenjen a cégben”. A
jelenleg 37 főt alkalmazó Sense/Net egész Európára szándékszik
kibővíteni értékesítését, jelenleg itthon, Ausztriában és Hollandiában
vannak disztribúciós partnerei, de minden európai országban szeretnének
1-2 partnert, a cél az európai piac 1 százalékának megszerzése. A
nagyvállalati portálpiac még mindig dinamikusan nő, a Merrill
Lynch szerint 2008-ban globálisan már 1,4 milliárd dolláros a
teljes piac. A Sense/Net nyereségesen működik, volt olyan éve,
amikor majdnem 50 százalékos volt a profit, amit mindig visszapumpál a
fejlesztésbe (eddig 200 milliót költött a szoftverre). „Nem az volt az
első célunk, hogy nagy autónk legyen, hanem szeretnénk egy olyan
terméket, ami majd biztosítja a még nagyobb autókat.” – viccel Bíró
Tamás Az idei évre tervezett 266 millió forintos forgalmat már
szeptemberben elérte a cég, a módosított terv 300 millió forint.
Hamarosan érkezik az újabb szoftververzió is. Míg a korábbiak amolyan
„alapok” voltak, amire lehetett fejleszteni, az új termék egyre inkább
„out of the box” lesz, vagyis olyan, amelyet kicsomagolás után
gyakorlatilag programozás nélkül lehet használni. Ha sikeres lesz, a
Sense/Net a szolgáltatással már fokozatosan egyre kevésbé kíván
foglalkozni, csak az egészen nagy, mély projektekben vesz részt, és
minden erejével a szoftverfejlesztésre koncentrál.
Pont rendszerház 165%
38.
Kovács László 1996-ban alapította egy barátjával a Pi-Office Kft.
nevű vállalkozását, irodaautomatizálási és work-flow folyamatok
megoldására. Eleinte kimondottan egy technológiára, a Lotus Notes-ra
koncentrált a cég, és mivel a Lotust ebben az évben megvette az IBM, a
Pi-Office is IBM-partner lett. Már az első év, 1997 is nyereséget
hozott, akkor még csak három fővel,
18-19 millió forintos árbevétellel, azóta a számok
megtízszereződtek. 2005 végén 23-an dolgoztak a cégnél, és a forgalom
200 millió forintra nőtt, jelenleg pedig már 30-as a létszám, és a
megrendelésekkel lefedett előzetes éves forgalom 260 millió forint.
A cég történetében meghatározó év volt 2003, amikor az addig
lotusos fejlesztőnek beskatulyázott Pi-Office felvette a Pont
rendszerház nevet, nagyobb irodába költözött, ISO 9001-es minősítést
szerzett, a két tulajdonos alaptőkét is emelt. A profil is megváltozott,
a cég azóta webes alkalmazásokat készít intranetes környezetben, ehhez
felvette az IBM egyéb technológiáit, és kapcsolatba lépett a
Java-környezet további nagy fejlesztőivel is. Kovács László elmondása
szerint ügyfeleik három csoportba sorolhatók. A legfontosabbak a bankok
(így a Budapest Bank, az IEB és az Erste), hiszen ezen intézményeknél
van a legtöbb szabályozási folyamat, hitelengedélyezés a lakosságnak, a
vállalatoknak, rengeteg, részben a felügyelet által is megkövetelt egyéb
folyamat (számlamegszüntetés, ügyfélpanasz-kezelés, egyedi kamat- és
limitengedélyek). A rendszerek sohasem szigetszerűek, egységes
keretben vannak, szervesen kapcsolódnak az összes banki rendszerhez. A
másik fontos ügyfélkör a multinacionális nagyvállalatok, jellemzően
gyártók (például BorsodChem, Coca-Cola, Bonduelle, Bombardier),
amelyeknek például beszerzésengedélyeztetési rendszereket épít ki a cég,
olykor nem is csak Magyarországon, hanem az adott multi egész
kelet-európai csoportjának. Végül a harmadik, ma még kisebb szegmens a
kormányzati szektor. Méreténél fogva a Pont rendszerház egyelőre
leginkább alvállalkozóként jelenhet meg, de Kovács László szerint e
szegmensben nagyon nagy fantázia van. 2004-től 2007-ig az önkormányzatok
sok pénzt kaptak és kapnak az elektronikus önkormányzatok
megvalósítására. Nem elég azonban az infrastruktúrát megvenni, amíg azok
nem működnek, addig halott eszközök csupán, működő folyamatokat
(ügyvitelt, kérelmek fogadását, engedélyeztetést) is ki kell építeni. A
Pont rendszerház ebben kínálja szakértelmét.
Jellemző, hogy a cég egy megvalósított projekt után is kap
feladatokat az ügyfeleknél, hiszen a magyar jogszabályi környezet
állandó változása „hál’ istennek” mindig újabb és újabb munkákat és így
bevételeket jelent , olykor pedig a piac is közbeszól. „Amikor a BB-nél
készítettük a hitelezési folyamatot, a projekt közben úgy megemelkedtek a
forintkamatok, hogy be kellett vezetnünk a devizahitelezést is, illetve
éppen ekkor változott a támogatott lakáshitelek szabályozása is” –
említ egy példát Kovács László. A vizsgált ötéves periódus
forgalomnövekedését több szemponttal magyarázza a cégvezető: „Mindig a
piacnak megfelelően váltottunk, nem ragadtunk le egy technológiánál,
azóta is nagyon figyeljük, hogy mit kell tanulni. Nyitottak és
rugalmasak vagyunk, gyorsan reagálunk – ezt a nagyvállalatok nem tudják
mindig megtenni –, minőségre törekszünk.” A gyors növekedést a
munkaerőpiacon sem könnyű követni, a Pont rendszerház szeret kezdőket
felvenni, több főiskola és egyetem diákjait foglalkoztatja diákmunkában,
majd kimazsolázza a legjobbakat. Nagyon fontos, hogy a fluktuáció
alacsony legyen, hogy a 3-6 hónapos projekt közben ne változzon a
csapat, a tapasztalatok szerint a hamar mélyvízbe dobott fiatalokban
erős a lojalitás. A cég továbbra is növekszik, Kovács László becslése
szerint egy év múlva 40-en lesznek, miközben folyamatosan javítják a
belső hatékonyságot.
kirowski 159%
41.
A Fast 50-ben többször díjazott cég elődjét, a reklámgrafikai,
designcéget, az alt.kirowski bt.-t Kerti Géza, Kelemen Csaba és Tompa
Balázs 1996-ban alapították. Kerti Géza hamarosan olvasott egy cikket,
amely szerint az Egyesült Államokban nagyon sikeresek a kis, független
webdesignstúdiók, az írást megmutatta a többieknek, és megszületett a
döntés: az akkor még gyerekcipőben járó internet lesz a fókuszuk.
Elsőként maguknak, majd komolyabb cégeknek is elkészítették a honlapját.
Hamarosan egyre több megrendelő kereste a szájhagyomány útján ismertté
vált céget, köztük a Matáv csoport különböző vállalatai. 1998-tól
elkezdték felvenni az embereket, és folyamatosan egyre nagyobb irodákra
lett szükség. A cég jól működött, de az igazi ugrás akkor
következett be, amikor az akkor már kirowski néven futó cég tulajdonosai
újabb kulcsembereket hívtak, Kovács Zoltánt vezérigazgatónak, Novák
Pétert pedig az újonnan megtalált üzleti terület, az online reklám
élére. A nagy játékosok által ekkor még nem lefedett, de hatalmas
ütemben bővülő online reklámpiac telitalálatnak bizonyult. 2000-re
kiépült a full service online ügynökség, amelynek hamarosan a kirowski
megkerülhetetlen piacvezetőjévé vált (ő kapta a legjobb árakat a
szájtoktól, az ügyfeleknek valóban érdemes volt vele dolgozni, rajta
kersztül vásárolni az online médiát. Az ügynökségi munka mellett
interaktív marketing- és e-business fejlesztések jelentették a másik két
üzletágat. Az alapítók a cégvezetésből jó érzékkel hátrébbhúzódtak,
valamely részterületet vezették, míg az ekkor már hét magánszemély
tulajdonos nevében Kovács Zoltán tárgyalt a kirowski eladásáról. Végül a
vevő, az angol Aegis Grouphoz tartozó isobarcsoport remek áron vette
meg a társaság száz százalékát, és ha a cégnél maradó magyar menedzserek
a következő években is teljesítik üzleti tervüket, akkor összesen 11
millió euró, vagyis 2,75 milliárd forint lesz a teljes vételár. A
kirowski azóta a megerősített tulajdonosi háttérrel egyre bátrabb a
nemzetközi színtereken is, „a legkomolyabb európai tenderekre hívnak
meg, olykor saját név alatt, olykor partnerrel, így nemrég a világ három
legfontosabb webes cége közé sorolt bostoni Molecularral nyertünk meg
egy nagyobb tendert”. A közeljövőben két további szegmensre fog belépni a
kirowski, az iProspect világelső kereső marketingszolgáltatását
kínálják, illetve szívesen lennének a Molecular termékeinek/
szolgáltatásainak „disztribútorai”. „Ezek olyannyira jó cégek és
brandek, hogy bár eddig a kirowskin belül nem voltak külön márkák,
leányvállalatok, az új üzleti területen ez elképzelhető” – mondja Kovács
Zoltán, aki egyben az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ)
elnöke.
Adaptive Recognition Hungary 93%
48.
Az A. R. Hungária Rt. intelligens képfeldolgozáson alapuló eszközöket
fejleszt, gyárt és értékesít elsősorban olyan rendszerintegrátor
cégeknek, amelyek nagy, komplex rendszereket készítenek ügyfeleiknek.
Fiatal matematikus-mérnökök még 1991-ben határozták el, hogy
számítógépes képfeldolgozással foglalkozó céget alapítanak, mert úgy
vélték, hogy ez a téma a következő száz évben kurrens marad. Több
különböző rendszert is elkészítettek, ám a Bokros-csomag némileg
megroggyantotta a céget, ezért elhatározták, hogy szűkítik a
tevékenységüket, és a nemzetközi piacra koncentrálnak. Kertész Attila
elnök elmondása szerint „több irányba indultunk a képi információk
számítógépes értelmezésében, kézírás- illetve ujjlenyomat-felismeréssel
is dolgoztunk, de hamarosan letisztult, hogy a nagy mennyiségű, nehezen
felismerhető karakterek azonosításában vagyunk a legerősebbek. Az
eredeti céget végelszámoltuk, és 1997-ben a testvéremmel és a fejlesztés
jelenlegi vezetőjével megalapítottuk az A. R. Hungariát” A kezdetektől
két nyelvfüggetlen, technológiaorientált, ugyanakkor dinamikusan növekvő
kereslettel rendelkező kulcsterületre, rendszámtábla-azonosításra
illetve dokumentumolvasásra specializálódott a cég, amit újabban egy
harmadik láb, az arcfelismerő eszközök fejlesztése egészít ki.
A forgalom ma még fele-fele arányban származik a két vezető
divízióból, a rendszámtábla-leolvasás sok kisebb, magas hozzáadott
értékű üzletből áll össze, az okmányazonosítás nagyobb, ugyanakkor
alacsonyabb profittartalmú projektekből, sőt, már az arcfelismerésből is
származott bevétel. A térben készült, torzult képeken megtalálni a
rendszámtáblát nem könnyű feladat, a világpiacon forgalmát tekintve a
második, de technológiáját tekintve Kertész Attila szerint az első az A.
R. Hungary Carmen terméke. A termék a képkészítés teljes folyamatát
jelenti, technológiát illetve bizonyos eszközöket, kamerát, világítást.
Alighanem abban egyedülálló az ARH a magyar cégek között, hogy immár 128
országba adott el terméket. Többek között arab országokba is, mert a
Carmen az ilyen szoftverek közül egyedüliként az arab karaktereket is
felismeri. „Az arab országokban olyannyira elterjedt a Carmen, hogy
gyakorlatilag e szóval jelölik a rendszámtábla-fotózást, mint ahogy
korábban Magyarországon a xeroxozás jelentette a fénymásolást” – meséli
Kis László értékesítési igazgató. A növekedési lehetőség még mindig
óriási, az állami nagyprojektek (rendőri figyelő rendszerek,
autópálya-matrica ellenőrzés) mellett beléptetések, parkolás,
határregisztráció a fő felhasználási területek. Az okmányfelismerés szintén nemzetközi üzlet, a világon csak 6-8 cég foglalkozik
az útlevél-felismeréssel, pedig bővül a kereslet, az EU-ban áttérnek az
elektronikus útlevélre, schengeni határokat bővítik, Távol-Keleten is
nagy az igény. Az arcfelismerés (az ARH terméke a Faceident) a
jövő iránya, beléptetéseknél, határátlépésnél használják, Hongkongban
vannak olyan határőr nélküli határok, ahol a határátlépő arcát, az
útlevélben levő fotót és az útlevél chipjében tárolt információt gép
hasonlítja össze.
Az ARH
olyannyira kulcsjátékos, hogy az internetes keresőkön is elsőként
bukkan fel, „rengeteg olyan megkeresést kapunk, amiért nem kell semmit
tennünk, csak beesnek, olykor olyan egzotikus országokból, ahová a nagy
csomagszállítók nem is szállítanak” – meséli Kis László.
A cégben egy ideig kockázati tőke is volt, de az alapítók azóta
visszavásárolták az átadott részesedést, 2006-ban már várhatóan
egymilliárd forint (négymillió euró) lehet a forgalma az 40-50 fős
cégnek, és a nyereség is meghaladhatja a 2005-ös közel kétszázmillió
forintot. A növekedésnek keresleti korlátja jelenleg nincsen,
inkább az új munkaerő integrálása és a leterhelt alvállalkozók
gátolhatják a növekedést „Jelenleg is 15-20 fő hiányzik a cégből, ám
elszakad a bőr, ha túl gyorsan nő az izom, előbb be kell integrálni az
újakat. Saját gyártóüzem felépítése is folyamatban van” – mondja Kertész
Attila.
Brückner Gergely
|
|
